Buddhizmus

A buddhizmus Indiában jött létre az i.e. VI. században, megalapítója Sziddhárta Gautama (Buddha). Buddha tanításainak legjobb magyarázatát maga a Buddha adta. A tanításokat szanszkritül Dharmának hívják. Azt jelenti: „ahogy a dolgok vannak". Tehát a buddhizmust tekinthetjük úgy, mint eszközöket, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy a dolgokat úgy lássuk, ahogy valóban vannak - itt és most. A nyugatiak életfilozófiának tartják, joggal. Nem egy Isten-entitás és az ember közötti viszonyon, örökkévaló lelken, valamilyen természetfeletti erőhöz való kötődésen alapul. Valamennyi vallás közül a buddhizmus hangsúlyozza legerősebben az élet múlandóságát, értelmetlenségét.

„Minden múlandó, semminek nincs önálló léte, és ezért szenvedéssel teli”. Felmerülhet hogy ez a meggyőződés szorongást, bánatot okoz. Valójában szó sincs erről. Bárki megfigyelheti hogy a buddhisták kimondottan derűs kedélyűek. A buddhizmus nem ernyedt világfájdalmat hirdet, hanem arra bíztat hogy fogadjuk el a földi dolgok tökéletlenségét, és azt hogy minden földi elkerülhetetlenül pusztulásra van ítélve. A buddhizmus alapvető pontja, hogy minden lény boldog akar lenni és el akarja kerülni a szenvedést. Ezután megértjük, hogy nem mindig áll majd rendelkezésünkre ez a lehetőség. Bármi, ami megszületett, meg fog halni, bármi, amit összeraktak, szét fog esni, és bármi, ami megjelent, el fog tűnni. Az időnk korlátozott. Az egészen bizonyos, hogy életünk véget fog érni, csak azt nem tudjuk, mikor. A világ okok és okozatok összefüggése, és jelenlegi tetteink, szavaink és gondolataink válnak majdani jövőnkké. Akár tudatában vagyunk, akár nem, minden, amit teszünk, mondunk vagy gondolunk, benyomásokat hagy bennünk és a világban. Ezek a benyomások később visszatérnek hozzánk. A negatív benyomások szenvedésként vagy kellemetlen szituációként jelennek meg. (karma)

Buddha magyarázatokat ad arról, hogy mi a végső valóság, és mi az, ami feltételekhez kötött. A megértett információ a megfelelő meditációkon keresztül saját tapasztalattá válik, a kiegészítő módszerek pedig megszilárdítják az elért tudatszinteket. Buddha tanításain keresztül megvalósíthatóak a test, a beszéd és a tudat rejtett lehetőségei. A buddhizmust abból a szempontból tekinthetjük filozófiának, hogy tanításai teljes és logikus látásmódot adnak, de mégsem tekinthető csupán filozófiának. A filozófiák a szavak és gondolatok formális szintjén magyarázzák a dolgokat, míg Buddha tanításai az egyén teljességével dolgoznak. Bár mind a filozófiák, mind a buddhista gyakorlat elvezetnek a gondolkodás világosságához, csak az utóbbi vezet maradandó átalakuláshoz, mert az ad gyakorlatias kulcsot a mindennap tapasztalt külső és belső eseményekhez.

A buddhizmust sokan tekintik egyfajta pszichológiának, mert tanításai képesek megváltoztatni azok gyakorlóit. Ezek a tényezők adják a buddhizmus alapját. Aki ragaszkodik a hétköznapi értékekhez, nem tudja elkerülni a szenvedést. Az öregség, betegség, halál és a veszteség érzése rendkívül kellemetlen lesz számára. Senki nem kerülheti el a fájdalmat mert aki egyszer megszületett, meg is fog halni. Az élet célja megtalálni azokat az el nem múló értékeket, amelyekkel legyőzhető a szenvedés. Ez a megvilágosodáshoz vezető út jelentősége és haszna.